Én nagyon szeretem a régi tárgyakat, egyrészt, mert gyönyörűek, másrészt mert történetük van. 

Volt két SINGER  varrógépállványom: az egyik még nagymamámé volt. Emlékszem, ezen varrt nekem ruhácskákat. Még mindig előttem van a kép, ahogy használja. A másikat kaptam. Gondoltam, felhasználom mindkettőt itthon. Semmiképpen nem akartam tőlük megválni. Mindkettőből asztalka lett: az egyik a házban maradt, egy üresen álló sarkot díszít. A másik a kertben kapott helyet 4 kovácsoltvas szék társaságában.

Nem voltak olyan rossz állapotban, de azért kellett velük foglalkozni: először ecsettel a rozsdamarót fel kellett rájuk hordani, majd durva drótkefével, drótkoronggal átdörzsölni. Aztán a tiszta felületre alapozót kellett kenni: pl. Budaprimert, aztán jöhetett a festés zománcfestékkel. Száradás után asztallap került rájuk: a bentire fa asztallap, a kertben lévőre 3mm-es vaslemez.

Az eredmény nagyon szép lett. Mit szóltok? 

A megtisztított, lefestett varrógép állvány

 Fa asztallap került rá

 Már nem üres a sarok

A kerti pihenőhely a varrógépállvánnyal