Mi is a mandala?
A mandala mozgás, az élet kereke, az univerzum leképezése, mindig egy középpontból indul ki, kifelé törekszik, s a sokféleségből egyidejűleg halad egy Közép felé.
Ezt az alapmintát minden ember felismeri, mert magában hordozza. Középpontja a pont. Minden innen indul ki, és ide tér vissza. A mandala középpontja Isten, és a kör a megnyilvánult világ. A középpont nélkül nincs kör, Isten nélkül nincs világ. A középpont a harmónia, ide igyekszik minden ember. A mandalában, az élet mandalájában való körbe-körbe járás: a poláris világ megtapasztalása.
A mandala szó a szanszkritból ered, tehát keleti eredetű. A legtöbb ember tudatában a mandalák valóban keletiesek, de ez nem volt mindig így. Ha a templomok rózsaablakaira tekintünk, máris felfedezhetjük a mi kultúránkban is a mandalát. De mandala minden virág, az emberi szem, mandalák (a sejtek) építik fel testünket.
“Fejlett” nyugati világunkban főleg agyunk bal felét használjuk, ami a racionális gondolkodásért felelős. A jobb felét, ami egyrészt az érzelmekért felel, elhanyagoljuk. Ez az elhanyagolt rész képes arra, hogy vegye egy mandala “üzenetét”. Racionális elmével, szavakkal, nehezen tudunk “értelmezni” egy mandalát.
Az emberek hajlékai eredetileg mandalaformájúak voltak. Ezt még ma is látjuk az afrikaiak vagy az indiánok “házain”. Ma négyszögletes házakban élünk, ezzel is szimbolizálva az anyagi világhoz való kötöttségünket. Ezzel szemben a vallásos helyek, Isten házai, mind mandala formájúak: minden bazilika stílusban épült templom és a görög orthodox templomok is fentről nézve pontosan a tibeti yantrák alapformájára hasonlítanak. A négyszög alapú alépítmény fölé – amely a világit és az anyagba süllyedtet szimbolizálja -félgömb alakú kupolát emelünk, hogy megteremtsük az égiekkel a kapcsolatot.
Mire használhatjuk a mandalát?
Igazából nehéz úgy mandalákat készíteni, hogy belül ne érintsen meg minket. Nehéz úgy szemlélni egy mandalát, hogy ne hasson ránk.
Aki még nem szeretne mélyen belemenni lelke bugyraiba, egy csodálatos dísztárgynak használhatja, amire rápillantva béke és harmónia tölti el.
Aki már messzebb merészkedik ennél, meditációt is végezhet a mandalával. Üljön le vele szembe és figyelje a középpontot. Ha elkalandozna, akkor térjen vissza a mandalához. Hagyjuk szabadon áramolni az érzelmeinket. A felmerülő gondolatok, érzések híven tükrözik a meditálót. Fontos információkat tudhatunk meg belső világunkról. Lelkünk szimbólumokban üzen nekünk, amit mindenki a maga módján tud lefordítani.
Készíthetünk magunk is mandalát. Vagy egy kész mintát színezünk ki kedvünk szerint, vagy magunk rajzoljuk meg azt. Készüljünk rá a munkára: teremtsünk nyugodt, rendezett körülményeket, kapcsoljunk be egy lágy zenét. Gyertyát is gyújthatunk, ez növeli munkánk szertartásosságát. Színezés közben figyeljünk arra, hogyan végezzük a munkát, mennyire vagyunk precízek, türelmesek, betartjuk-e a vonal szabta határokat. Itt is figyeljünk a bennünk zajló érzelmi folyamatokra.
Remélem, kedvet csináltam a mandalákhoz és az önismerethez!
Szeretettel:
Győri Andrea – Mandalafestő
